A Fipromax Spot-On rácsepegtető oldat macskáknak bolhák és kullancsok okozta fertőzés gyógykezelésére és megelőzésére szolgál. A készítmény alkalmas továbbá tetvek, ragadozó atkák és rühatkák elleni védekezésre és bolha okozta allergiás bőrgyulladás kezelésére és megelőzésére.
A Demodex cati egy leginkább a kutyák demodex canis atkájához hasonlítható élősködő, mely a mélyebb rétegekben, a szőrtüszőkben szaporodik. Tüneteket csak kóros túlszaporodásuk okoz, melyet általában valamilyen immungyengítő körülmény hoz létre. A legtöbb esetben szőrtüsző-gyulladásra jellemző tüneteket láthatunk: kipirult bőr, pörkök, szőrhullás, szőrtelen foltok megjelenése, esetenként korpázás, mitesszerek (komedók), miliaris dermatitis (apró pörkös bőrgyulladás) és akár gennyes hólyagok (pustulák) is megjelenhetnek az érintett bőrfelületeken. Fülgyulladást is okozhatnak, ilyenkor barnás zsíros fülváladékot láthatunk a hallójáratokban. Legtöbbször a fej, nyak, fülek, szemhéjak, pofa területén látunk elváltozásokat. A betegség általában nem viszket.
macska bőrgyulladás kezelése
A diagnózis felállításához a részletes kórelőzmény és klinikai vizsgálat mindenképpen szükséges. A bőrből esetenként igen nehéz kimutatni őket, így ha a gyanú a betegségre felmerül, minden együtt tartott állat egyidejű kezelése javasolt.
A macskák demodicosisa- kutyákkal ellentétben- sokszor igen nehezen kezelhető betegség. Demodex cati fertőzés esetében nélkülözhetetlen a különböző immungyengítő tényezők vagy betegségek felkutatása alapos kivizsgálással, kiegészítő vizsgálatokkal. Macskáknál a FeLV (macska leukózis), FIV (macska AIDS), Cushing-kór (hyperadrenokorticizmus), cukorbetegség, daganatos betegségek, immunrendszert gyengítő gyógyszerek használatának kizárása mindenképpen szükséges a sikeres kezeléshez (sőt, sokszor a háttérbetegség gyógykezelése már sikerre vezethet).
Kutyákhoz képest picit többször láthatunk kötőhártya gyulladást, vízsszerű savós orrfolyást, tüsszögést vagy köhögést az allergiával összefüggésben. Az elmúlt években fény derült arra is, hogy a macskák asztmája összefüggésbe hozható a környezeti allergiával, így a kezelésében ezeket az irányelveket is szem előtt kell tartanunk. Másodlagosan kialakuló bakteriális vagy gombás bőrfertőzések ritkábban, de a macskák bőrét is érinthetik. Ritkábban talppárna-gyulladás (plasmasejtes pododermatitis) vagy fokozott korpázás is előfordulhat.
A diagnózis felállítására, annak megerősítésére jelenleg egyetlen specifikus, környezeti allergiára kifejlesztett teszt sem elérhető. Ezért az atópiát az egyéb, viszketést és hasonló klinikai tüneteket okozó bőrbetegségek kizárásával tudjuk igazolni. Ehhez minden esetben egy alapos kórelőzmény (eddigi tünetek, kezelések, kiegészítő vizsgálatok) felvétele, egy mindenre kiterjedő részletes fizikális vizsgálat és a szükséges diagnosztikai kiegészítő tesztek elvégzése szükséges. Az elérhető allergiatesztek macskáknál körültekintéssel végzendők és nem alkalmasak a diagnózis felállítására! Abban az esetben azonban, amikor kizárással gyaníthatóan atópiás macskával állunk szemben, az allergiatesztekkel azonosított allergéneket később immunterápia céljára felhasználhatjuk.
A környezetben fellelhető és a levegőben keringő allergéneket sajnos csak ritkán van esélyünk elkerülni. Emiatt a viszkető páciens tüneteinek enyhítése mindenképpen elsődleges célunk kell, hogy legyen. Az atópia tényleges kezelése immunterápiával megvalósítható, macskáknál is szép eredményeket érhetünk el ezzel a módszerrel. Gyógyszerek tekintetében általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, kutyák számára elérhető lehetőség cicáinknak is adott, azonban sokszor a dózisok duplájában érünk csak el hasonló eredményeket. A szteroidok mellékhatásai macskáknál sokszor kevésbé szembetűnőek, azonban kutyatársaiknál hajlamosabbak lehetnek a cukorbetegség kialakulására. A biológiai elven működő lokivetmab injekció (Cytopoint injekció) macskáknál nem alkalmazható, ugyanis fajidegen (kutya) ellenanyagot tartalmaz. Beadása életveszélyes állapotot idézhet elő! Helyi kezelések tekintetében is sokszor ütközünk nehézségekbe (macskát fürdetni nem javasolt ? ), a fokozott tisztálkodás, nyalogatás, karmaikkal okozott súlyos fej-nyaki traumák elkerülése érdekében többször kell náluk gallért alkalmaznunk.
Az allergia/ atópia az egyik leggyakoribb viszketést okozó kórkép kutyák és macskák esetében, ezért a kezelésére mostanra számos gyógyszer és helyileg alkalmazható készítmény áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy az allergia (atópia elsősorban) egy komplex, számos tényező által befolyásolt bőrbetegség, nincs két pont ugyanolyan tüneteket mutató állat, ennélfogva nincs két teljesen egyformán kezelhető beteg sem.
Az allergiás bőrbeteg állat kezelésére szerencsére az utóbbi időben egyre több hatékony és kevesebb mellékhatással járó gyógyszer áll rendelkezésre. A megfelelő kezelést ugyanakkor mindig a tulajdonos lehetőségeihez és az állat egészségi állapotához igyekszünk igazítani, sokszor akár kombinációban alkalmazva ezeket.
A macskaleucosis a macskák egyik legveszélyesebb betegsége. Egy onkogén Retrovírus okozza, amely a fehérvérsejtek daganatos elfajulását idézheti elő. A fertőzött macskák közvetlen kapcsolattal, nyállal, orrváladékkal és leginkább vér a vér útján adják át a fertőzést. Gyakori az utcai marakodással (pl. párzással!) történő fertőződés, de sajnos a fertőzés akár a méhen keresztül is átjut, így akár fertőzötten is jöhet világra egy kismacska. Bár azt mondják a macskáknak hét élete van, mégis vannak olyan vírusos betegségeik, amiket nem tudunk gyógykezelni. A macskák vírusos fehérvérűsége ellen viszont védőoltásokkal legalább védekezhetünk!
A macskaleucosis vérvizsgálatból egyértelműen diagnosztizálható. A betegség fertőzéstani tulajdonságai miatt (pl. hosszú tünetmentes lappangás, veleszületett fertőzés) nagyon lényeges a macskák szűrése vírustesztekkel. Ezen vírustesztek elvégzése utcáról, menhelyről befogadott kismacskáknál kiemelten fontos!
Macskaleucosis esetén legfontosabb teendő a beteg macska elkülönítése, hogy más macskákat ne fertőzhessen. Ezután tüneti kezelést és immunerősítést tudunk alkalmazni, ameddig az állat általános életminősége nem romlik le teljesen.
Legfontosabb a megelőzés, hiszen a tüneteket mutató megbetegedett állatokat sokszor még tünetileg sem tudjuk kezelni. Szerencsére van a betegség ellen egy orrba cseppentős vakcina forgalomban, melyet minden olyan macskának javasolt beadatni, aki más macskákkal találkozhat. A kijárós macskákat emiatt is javasolt ivartalanítani, hogy kisebb legyen a fertőződés lehetősége.
A macskák vírusos immunhiányos betegsége egy nagyon veszélyes, gyógyíthatatlan megbetegedés. A fertőzött macskák testváladékaikkal adják át a fertőzést. A macska-aids elnevezés az emberi HIV fertőzés hasonló immunhiányos tüneteiről kapta a nevét, de a korokozó csak macskafélékre veszélyes.
A betegség kezelésére is csak tüneti kezelést (pl. immunerősítő készítményekkel, a társfertőzések kezelésével) tudunk alkalmazni, és a fertőzött macskákat elkülönítjük társaiktól.
A felső légúti megbetegedést macska herpeszvírus okozza. A kórokozó gyorsan terjed a fertőzött váladékokkal. Csökkent immunállapot mellet, így fiatal vagy idős korban illetve más betegséghez társultan komoly megbetegedést okozhat.
Néhány napos lappangási idő után láz, levertség, étvágytalanság jelentkezik, majd légycső- és orrnyálkahártyagyulladás miatt orrfolyás, trüsszögés, nyálzás, esetleg köhögés és nehézlégzés jellemző. Gyakori a kötőhártyagyulladás, kipirult, váladékos szemekkel, időnként szaruhártyagyulladással, elhomályosodott szaruhártyával. A vírusfertőzéshez bakteriális felülfertőződés is társulhat, ilyenkor már gennyes váladék kialakulása látszik. A macska herpesz vírus fertőzhet méhen keresztül is, így magzatelhalást, vetélést illetve fertőzötten született kismacskákat is eredményezhet.
A megbetegedett macskákat csak tüneti kezeléssel (pl. vírusellenes szemcsepp, társfertőzések ellen antibiotikum, nyálkaoldók) lehet kezelni, de így is előfordulhat, hogy a macskanátha vissza-visszatér vagy idülté válik.
A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be. A korokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétekvakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelésre kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.
Amennyiben kisállatunk hajlamos a fogkövesedésre, akkor a megelőző intézkedésekkel is csak késleltetni tudjuk a fogkő kialakulását. A fogkő enyhe formáját egyes állatok ébren is hagyják lepattingatni, de tisztességes fogkőeltávolítás állatoknál is csak ultrahangos depurarációval lehetséges, melyet természetesen csak bódításban tolerálnak az állatok. Az ultrahangos fogkőeltávolítás mellett sokszor szükség van az ínygyulladás helyi kezelésére és antibiotikumok adására is. Esetenként a távoli szervekben kialakult megbetegedéssel is foglalkoznunk kell. 2ff7e9595c
Comments